A Gímesi művelődési tábor története

Szoci(alizmus). 1981. Május. Fiatal nyitrai egyetemisták közelednek gumikocsival (vagy ha úgy tetszik ledoval), búcsi borral, nótaszóval egy Nyitra melletti falucska, Gímes autókempingje felé. Tábort vernek, és megalapítják a Gímesi Művelődési Tábort. Itt bontogatták szárnyaikat a Szarka fivérek is, akik így nyilatkoztak a táborról: „Rengeteg élményt adtak a táborok, ahol a legkezdetlegesebb eszközökkel próbáltuk megvalósítani önmagunkat. Szinte hihetetlen, de az ilyen bulikon a mikrofonállványok fakarók voltak a földbe szúrva.” Akik számára nem lenne egyértelmű természetesen a világszerte híres Ghymes együttesről van szó. Több évtizeden át ez a tábor volt a felvidéki ifjúság művelődési tábora, ahol ismerkedhettek, táncolhattak, előadásokat hallgathattak, gyárthatták a rendszermegdöntő elméleteiket, vagy csak egyszerűen fiatalok lehettek.

A rendszerváltás utáni években a tábor művelődési jellege megmaradt, viszont fokozatosan átalakult a nyitrai egyetemisták gólyatáborává, így az időpont is kitolódott szeptemberre. 2012-ben a jugyikosok (a nyitrai Juhász Gyula Ifjúság tagjai) úgy döntöttek, kinyitják a tábor kapuját a csehországi és szlovákiai testvérszervezeteik előtt. Így ma a felvidéki fiatalság együtt vághat neki az egyetem nehézségeinek. Ez alatt a három évtized alatt a tábor sokat formálódott, változott, de a cél, hogy a szlovákiai magyar fiatalság együtt szórakozzon, ismerkedjen, megmaradt.

Egy-két mérföldkő és érdekesség a teljesség igénye nélkül:

  • 1981: a gímesi táborok időszámításának kezdete

  • 1983 vagy 1984: kb. 150 táborozó. Ekkor történt a legendás eset, mikor a Landini együttes (gyengénlátókból és vakokból álló magyar historikus zenét játszó együttes) vezette vissza a sötét gímesi erdőből a táborhelyre a lámpa nélkül maradt túrázókat.

  • 1985: kb. 200 magyar egyetemista vett részt a táborban, a Ghymes zenekar ekkor még Tilinkó néven zenélt a táborban. Ágh Tibor, aki többször is visszatért előadóként a táborba, a Tilinkó és a Kozsok együttes közreműködésével tanított népdalokat a táborozóknak.

  • 1987: Horváth Andrea, JUGYIK-os vezetőségi tag arról számol be az Új Szónak egy interjúban, hogy a vártnál sokkal többen érkeztek az eseményre: a prágai és a brünni egyetemisták is csatlakoztak, illetve egyre több a nem egyetemista fiatal is.

  • 1988: a háromnapos tábor ekkor lett egy nappal kibővítve.

  • 1989: Laár András és Galla Miklós műsorán, illetve a Ghymes zenekar koncertjén már alig férnek el az emberek.

  • 1994: amikor Cseh Tamás és Másik János zenélt a gímesi kultúrházban.

  • 1995: a tábor nevesebb fellépői Farkas Bertalan, Miquéu Montanaro, Korzár.

  • 1999: ekkor indul el a JUGYIK Pogácsa című lapja, mely sok lapszám megjelenése után, illetve bő évtized elteltével a Gímesi Művelődési Tábor lapja lett.

  • 2003: az első év, mikor nem májusban, hanem szeptemberben van megszervezve a tábor, ekkor Fitos András a JUGYIK elnöke. A 23. Gímesi Művelődési Tábor célközönsége az elsős nyitrai egyetemisták lettek.

  • 2004: A tábor szerkezete jelentősen megváltozott, mert három foglalkozáskörben folytak az események az előadások mellett: kézműves, drámai, újságírási foglalkozások.

  • 2005: Balázs Katalin JUGYIK-elnöksége alatt kb. 80 gólya táborozott Gímesen.

  • 2006-2009: Juhász Zsuzsa, Brutovszky Gabriella, Lendvorsky Krisztina – 50 gólya, 70 gólya, 80 gólya

  • 2010: Nagy “Gizda” Gábor, 11 gólya

  • 2011-2013: között Csenger Orsolya a főszervező. 2011-ben kb. 30, 2012- kb. 73, 2013- kb. 55 gólya volt a táborban. 2012-ben a szervezői gárda kibővül a JAIK és az NDK tagjaival, így már a leendő pozsonyi és nagyszombati egyetemisták előtt is kinyílik a tábor. Továbbá 2013-ban csatlakozik a KIKELET, a MIKÁD, a JÓMÓD, a KAFEDIK és az AED.